E-kereskedelemre vonatkozó rendelkezések 2021-ben I.rész

Posted // 16th Dec. 2020




 
Az Áfa tv. 2021. július 1-jétől jelentős változások lesznek a bizonyos nemzetközi ügyletek kapcsán. A változásokkal Magyarország uniós kötelezettségének tesz eleget, melyek célja a belső piac védelme, valamint az adóelkerülő magatartás visszaszorítása.
 
A módosítások négy nagy területet ölelnek fel: Közösségen belüli és import távértékesítés szabályainak változása, kisértékű import küldemények áfa mentességének eltörlése, az elektronikus kereskedelmet elősegítő elektronikus platformok adófizetésre kötelezetté tétele és az egyablakos rendszer adaptálása az új típusú adófizetési kötelezettségek teljesítéséhez.
 
Két szakmai bejegyzésben szeretném ismertetni az erre vonatkozó részletszabályokat!
 
 
 
Távértékesítés
 
Közösségen belüli távértékesítés
 
Közösségen belüli távértékesítésnek minősül, ha az adóalany a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az értékesítő maga, vagy javára más végzi – ideértve az értékesítő közvetett részvételével történő feladást, fuvarozást is – , a termék más tagállamból indul és – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – más tagállamba érkezik, feltéve, hogy :
 
- a vevő nem adóalany személy, szervezet; és
 
- az értékesített termék nem új közlekedési eszköz; illetve nem szolgál fel- vagy összeszerelés tárgyául (függetlenül attól, hogy azt kíséri-e próbaüzem, vagy nem).
 
Főszabályként a Közösségen belüli távértékesítés teljesítési helye ott van, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van.
 
 
 
Ettől függetlenül marad a teljesítési hely az értékesítő tagállamában – hasonlóan a távolról is nyújtható szolgáltatások jelenlegi szabályával -, ha a termékértékesítést végző adóalany kizárólag a Közösség egy tagállamában telepedett le és a naptári évben és az azt megelőző naptári évben a távolról nyújtható szolgáltatások és a Közösségen belüli távértékesítéséből származó értékesítés adó nélkül számított, göngyölített ellenértéke nem haladja meg a 10.000 eurot. Az értékhatár átlépése esetén lehetősége van az értékesítőnek a később ismertetett egyablakos rendszerbe bejelentkezni annak érdekében, hogy ne kelljen az egyes tagállamokba egyenként bejelentkezni és az ottani áfa-bevallást elkészíteni (a Közösségen belüli távértékesítés esetében is lehetőség van arra, hogy az adóalanyok a 10 ezer eurós értékhatár alatt is választhassák a célország szerinti adózást, azonban ezen választásuktól három évig nem térhetnek el).
 
 
 
Import távértékesítés
 
Import távértékesítés fogalma gyakorlatilag megegyezik a Közösségen belüli távértékesítésével, annyi különbséggel, hogy a termék indulási helye harmadik országban található. Import távértékesítés teljesítési helye főszabályként ott van, ahol a termék rendeltetése van (ahová érkezik).
 
Abban az esetben, ha a terméket harmadik államból import távértékesítés keretében értékesítik, figyelembe kell venni, hogy a termék két jogcímen is adóztatandó, egyrészt termékimport (a Közösség területére kerül egy eddig szabadforgalomban nem lévő termék), másrészt import küldemény távértékesítése jogcímén; valamint azt is vizsgálni szükséges a teljesítési hely meghatározása során, hogy a termék vámjogi szabadforgalomba bocsátása ugyanabban a tagállamban történik-e, mint a végleges rendeltetés tagállama:
 
- Ha a termék rendeltetési helye ugyanabban a tagállamban van, ahol a terméket vámjogi szabadforgalomba helyezték, és adóalany alkalmazza a később ismertetésre kerülő import egyablakos rendszert: az importált termék távértékesítése után az adó a termék rendeltetési helye szerinti tagállamban esedékes (ez esetben a termékimport egyébként adómentes).
 
- Ha a terméket a termék rendeltetési helyétől eltérő tagállamban helyezték vámjogi szabadforgalomba: az importált termék távértékesítése után az adó a termék rendeltetési helye szerinti tagállamban esedékes, függetlenül attól, hogy az értékesítő az import egyablakos rendszert alkalmazza-e vagy sem.
 
- Ha a termék rendeltetési helye ugyanabban a tagállamban van, ahol a terméket vámjogi szabadforgalomba helyezték, és az adóalany nem alkalmazza az import egyablakos rendszert: az importált termék távértékesítésének teljesítési helye a Közösség területén kívülre esik, vagyis ez esetben csak termékimport jogcímén keletkezik adófizetési kötelezettség.