E-kereskedelemre vonatkozó rendelkezések 2021-ben II.rész

Posted // 18th Dec. 2020




 
A mostani bejegyzésben az elektronikus kereskedelmet elősegítő elektronikus platformok adófizetésre kötelezetté tétele és az egyablakos rendszer adaptálása az új típusú adófizetési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges szabályokat szeretném ismertetni!
 
 
 
Platfomok közreműködésével történő értékesítés
 
Az elmúlt években tapasztalható vásárlói szokások alapján megsokszorozódott az olyan internetes vásárlások száma, melyek egy online áruház közreműködésével történtek. A nehéz ellenőrizhetőség és adóelkerülő gyakorlatok kiküszöbölése érdekében az Uniós szabályozás bevonja az online vásárlásban közreműködő elektronikus felületeket is adófizetésre kötelezett személyek körébe.
 
A módosítás adófizetésre kötelezetté teszi azokat az adóalany elektronikus felületeket (platform), amelyek más adóalany által történő termék értékesítését segítik elő az elektronikus felület használatával. Ilyen ügyletek esetén az értékesítést mesterségesen ketté kell bontani áfa szempontból: az értékesítő adóalanyt úgy kell tekinteni, hogy az elektronikus felület részére értékesít, az elektronikus felület pedig a végső vevő részére hajt végre egy-egy fikciós termékértékesítést. Az elektronikus felületek (portál, piactér, platform) köztes értékesítőnek tekintendők,
 
1. Közösségen belüli távértékesítés esetén
 
- a Közösség területén nem letelepedett adóalany által,
 
- a Közösség területén már szabad forgalomba helyezett termék
 
- Közösség területén történő távértékesítését segítik elő,
 
2. import távértékesítés esetén: ha 150 euronak megfelelő pénzösszeget meg nem haladó belső értékű küldeményként importált termék távértékesítését segíti elő.
 
Főszabály szerint az adóalany elektronikus felület részére történő értékesítése után nem keletkezik adófizetési kötelezettség (levonási joggal járó adómentes értékesítésnek minősül), míg az elektronikus felületnek meg kell fizetnie az adót a vevő tagállamában.
 
 
 
Egyablakos rendszer
 
Az egyablakos rendszer lényege, hogy abban az esetben, ha az adóalanynak több országban kellene bejelentkeznie, számláznia, és adót fizetnie a teljesítési hely szabályok miatt, azt elég megtennie egy tagállamban egységes uniós szabályok szerint. Az adóalanyok által ilyen módon megfizetett adót e tagállam adóhatósága továbbítja a többi tagállam adóhatósága részére. A jelenleg kizárólag a távolról is nyújtható szolgáltatások esetében alkalmazható egyablakos rendszer (Mini One-Stop Shop – MOSS) alkalmazási köre az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében kiterjesztésre kerül (One-Stop Shop – OSS és Import One-Stop Shop - IOSS) 2021. július 1-jétől:
 
1. nem EU-s egyablakos rendszer: Közösségen kívül letelepedett adóalanyok által a Közösségben nem letelepedett adóalanyok részére nyújtott szolgáltatások esetében,
 
2. EU-s egyablakos rendszer
 
- Közösségen belüli távértékesítés, beleértve az elektronikus platformok törvény által meghatározott értékesítését és
 
- a Közösségben letelepedett adóalanyok (beleértve a belföldi telephelyet) által a letelepedésüktől eltérő tagállamban letelepedett nem adóalanyok részére nyújtott szolgáltatások esetében,
 
3.import egyablakos rendszer: az adóalany választás alapján a 150 EUR tényleges értéket meg nem haladó import küldemények – a jövedéki termék kivételével – távértékesítése esetében, beleértve az elektronikus felületek import termék távértékesítésének elősegítése.
 
Az egyablakos rendszerek részletszabályait (bejelentkezés, változásbejelentés, a nyilvántartásból való törlés, az adóbevallás, az adófizetés, a nyilvántartás-vezetés) szabályai az Art-ből az Áfa tv.-ben kerülnek szabályozásra, az egyablakos rendszerekbe történő bejelentkezésre 2021. április 1-jétől nyílik lehetőség.
 
 
 
Import rendelkezések módosítása
 
Párhuzamosan a fentebbi rendelkezésekhez, változások állnak be az import adómentesség szabályaiban is:
 
• megszűnik a kis értékű (22 eurót meg nem haladó) import küldemények áfamentessége.
 
• mentesül a termékimport az áfa alól, amennyiben az áfa megfizetésére az adóalany az import egyablakos rendszert választotta, és legkésőbb a vám-árunyilatkozat benyújtásakor a vámhatósággal közlésre kerül az import egyablakos rendszer alkalmazásához megállapított import azonosítószám.
 
Amennyiben az import egyablakos rendszer feltételei fennálltak, azonban az nem került választásra (vagyis az import távértékesítés teljesítési helye harmadik ország), úgy a termékértékesítés után import jogcímen kell áfát fizetni. Az adófizetésre kötelezett ebben az esetben a természetes személy címzett lesz, azonban az adó beszedését és megfizetését az az adóalany végzi majd el, aki a címzett megbízásából kezdeményezte a szabadforgalomba bocsátást.